Kikötők

Balaton

Közép-európai régió legnagyobb tava,tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. A déli medre sekélyesebb az elterülő homokágy miatt. Méretét tekintve 77 km hosszú, Tihanynál van a legkisebb szélessége (1,5 km) a tóba benyúló Tihanyi-félsziget miatt, legszélesebb része (12,7 km) Balatonvilágos és Balatonalmádi között helyezkedik el, átlagos szélessége 7,5 km, felülete 594 km². A Balaton sportcélú használata Festetics Pál nagybirtokos, kamarai alelnök idején, 1760-ban kezdett elterjedni Fenékpusztán létesített hajógyárával. Az első ismert magyar hajó, a Phönix itt készült el, melyet 1797 július 16-án avattak fel. Az 1930-as években a Magyar Vitorlás Szövetség hatékony támogatásával jelentősen fejlődött a vitorlázás Magyarországon, mely azóta is töretlen.

Balatoni kikötők

Fertő

A Fertő (Fertő tó) 20 ezer év körüli, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvízi tava és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Ausztriához tartozik a nagyobb része, a többi pedig hazánkhoz. A Fertő-táj és a tó is a világörökség része. Vízmélysége átlagosan 50–60 cm a legmélyebb helyeken sem több 180 cm-nél. Hosszúsága 36 km, szélesség 7–15 km, felszíni területe 309 km². A sportvitorlázás meghonosítása az országban a tóhoz kötődik. Amikor Széchenyi István angliai útjáról hozta magával Himfy nevű vitorlását, ami 3 tonnás angol mintájú kutter volt, mely Boz kikötőjében volt elhelyezve. Az utóbbi években ismét fejlődés tapasztalható a Fertő tavi vitorlás életben.

Fertői kikötők

Tisza-tó

A tó területe 127 km², hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. 43 km²-nyi sziget emelkedik ki. Jellemzően mozaikszerűen változnak a szigetek, holtágak, sekély csatornák. Az Alföld északi részén,Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.A tó 1972-es feltöltésével egy időben indulhatott el a vitorlázás, melyben továbbra is fejlődés mutatkozik.

Tisza-tavi kikötők

Velencei-tó

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava, Fejér megyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított, hosszúsága 10,8 km, szélessé 1,5 – 3,3 km, felszíni területe 24,9 km², átlagos vízmélysége 1,5 m. Az uralkodó szélirány ÉÉNY-i, merőleges a tó hossztengelyére. Ez az áramlási viszonyokat erősen befolyásolja, bár a tó felszín alatti mozgása nem jelentős.

Velencei-tavi kikőtők